Vannak történetek, amelyek nem engedik el az olvasót az utolsó lap bezárása után sem. Jeanine Cummins: Amerika földje című regénye pontosan ilyen! Sodró lendületű thriller, szívszorító családi dráma és fájdalmasan időszerű társadalmi látlelet. A Buzás Andor Művelődési Ház és Könyvtár polcain elérhető kötet nemcsak tartalmas hétvégi olvasnivaló, hanem tökéletes alapot szolgáltat a beszélgetésekhez, így helyi olvasókör is részletesen tárgyalta a témát.

Amikor a hétköznapi biztonság egyetlen pillanat alatt eltűnik…

A történet főhőse Lydia Quixano Pérez, aki a festői, ám a kulisszák mögött egyre veszélyesebbé váló mexikói Acapulco városában él. Lydia intelligens, jómódú, megbecsült tagja a középosztálynak, saját könyvesboltot vezet, újságíró férjével, Sebastiánnal harmóniában nevelik nyolcéves kisfiukat, Lucát. Életük látszólag védett buborékban zajlik, távol a külvárosok nyers erőszakától. Lydia sosem gondolta volna, hogy a hírekből ismert megbélyegző szó, a „migráns”, valaha az ő személyes valóságává válik.

A tragédia kíméletlen hirtelenséggel sújt le rájuk. Sebastián tényfeltáró cikket publikál a várost uraló új drogkartell kegyetlen vezetőjéről. A megtorlás felfoghatatlan mértékű: egy családi ünnepség közepén a bérgyilkosok valóságos vérfürdőt rendeznek, kioltva a család szinte minden tagjának életét. Csak Lydia és Luca élik túl a mészárlást, miután a fürdőszoba védelmében húzzák meg magukat. Ettől a másodperctől kezdve a békés polgári élet szertefoszlik, és megkezdődik a kétségbeesett hajsza a túlélésért.

A janus arcú „barát” és gyilkos egyetlen személyben…

A regény egyik legizgalmasabb és legnyugtalanítóbb rétege a menekülés mögött álló személyes szál. A kartell feje, Javier nem egy egyszerű, arctalan bűnöző. Mielőtt hatalomra jutott volna, Lydia könyvesboltjának rendszeres és kedves vásárlója volt. Egy megnyerő modorú, mélyen művelt férfi, aki rajong a költészetért, értő füllel hallgat operát, és határtalanul szereti saját kislányát. Lydia és Javier között intellektuális barátság, csendes vonzalom szövődött a könyvek felett átbeszélgetett délutánokon.

Hogyan válhat, vált ez a kifinomult ízlésű ember hidegvérű tömeggyilkossá? Cummins mesterien ábrázolja ezt az ijesztő kettősséget. Amikor Lydia ráébred, hogy a férfi, aki iránt szimpátiát érzett, a Los Jardineros kartell teljhatalmú ura, a barátság rémálommá változik. Javier szereti és tiszteli Lydiát, ám éppen emiatt képtelen elengedni. A nő túlélése a kartellfőnök számára a hatalom és a sebezhetőség paradoxona. A menekülés tehát nem csupán az erőszak, hanem egy mérgező megszállottság elől is zajlik. Ugyanakkor kartellfőnök saját tragédiája váltja ki a bosszút, ami elkerülhetetlen?

La Bestia és a Sonora-sivatag. A menekülők végeláthatatlan kálváriája…

Anya és fia előtt egyetlen cél lebeg: eljutni északra, átlépni az Amerikai Egyesült Államok határát, elérni „Amerika földjét”. De hogyan utazhat két körözött személy egy olyan országban, amelyet szinte teljesen behálóznak a bűnszervezetek korrupt rendőrei és kémei? A buszok és repülők szóba sem jöhetnek. Egyetlen út marad: a nincstelenek, a hazájukból elüldözött menekültek kegyetlen útvonala. Sok mellékszereplő életét mutatja be az író, akiket megkedvelünk olvasás közben, ugyanakkor hihetetlen számunkra a megszámlálhatatlan tragédia, ami a sorok között is állandó feszültséget okoz.

„Minden nap új borzalmat hoz, és amikor vége, jön egy szürreális közöny. Szinte el sem hiszik, amit pedig nemrég éltek át és túl. Az agy tényleg varázslatos. Az emberi lény egy csoda.”

Ezen az úton a közlekedés legfőbb eszköze a La Bestia (A Szörnyeteg). Így nevezik azokat a több ezer kilométert megtevő tehervonatokat, amelyek tetejére felkapaszkodva százezrek próbálnak szerencsét Közép- és Dél-Amerikából. A vonatozás a tiszta túlélésről szól.

• Kimerültség. A mozgó vonatokra való felugrás életveszélyes; egyetlen apró hiba végtagvesztést vagy halált jelent. Az utasok a tetőhöz kötözik magukat, hogy az alváshiány miatt ne zuhanjanak a kerekek alá.
• Bűnözés és kizsákmányolás. A kartellek és a rablóbandák az állomásokon vadásznak a tehetetlen utazókra. Mindennaposak a rablások, a nők elleni erőszak és a váltságdíj reményében elkövetett emberrablások.
• Természeti akadályok. A fagyos éjszakákat perzselő nappalok váltják fel, az út utolsó szakasza pedig a hírhedt Sonora-sivatagon vezet át, ahol a szomjúság és a tájékozódási pontok hiánya szedi a legtöbb áldozatot.

A könyv megrázó pontossággal mutatja be, hogy Mexikó ezen elfeledett részein az emberi élet mennyire olcsóvá válik. Lydia, aki korábban tisztes távolságból, együttérzéssel, de idegenként tekintett a menekültekre, most saját bőrén tapasztalja meg a kiszolgáltatottság legmélyebb bugyrait.

Az emberi jóság szikrái a sötétség közepette…

Bár a regény hangulata sokszor nyomasztó és pattanásig feszült, Jeanine Cummins nem hagyja remény nélkül az olvasót. A kegyetlenség tengerében felbukkannak a Gondviselés és a tiszta emberség pillanatai is. Lydia és Luca útitársakra lelnek – például a hondurasi testvérpár, Soledad és Rebeca személyében –, akikkel megosztják utolsó falatjukat és félelmeiket.

Megismerhetjük azokat a helyi mexikói lakosokat is, akik puszta könyörületből vizet és élelmet dobnak fel a robogó La Bestia tetejére, vagy a titkos menedékházakat üzemeltető önkénteseket, akik saját életüket kockáztatják azért, hogy a megalázott és kifosztott vándoroknak egy tál meleg ételt és biztonságos fekhelyet nyújtsanak. Ezek az epizódok mutatják meg, hogy a legmélyebb válságok idején is megmarad az emberi szolidaritás.

Miért kell elolvasni ezt a könyvet?

• Meddig mehet el egy anya a gyermeke védelmében?
• Hogyan ítéljük meg a menekültek helyzetét, ha arcot, nevet és személyes sorsot kapnak a statisztikai adatok helyett?
• Vajon a célország tényleg a megváltást jelenti-e, vagy csupán az ellenségeskedés egy másik, kifinomultabb formáját?
• Meg tudjuk-e becsülni nyugodt és békés életünket, ami akár egy pillanat alatt is megváltozhat.
• Mit jelent a biztonság, ki a barát, ki az ellenség, mit érdemelnek a bűnösök, lehet-e újra kezdeni mindent?
• Számtalan kérdés, de létezik-e válasz?
• Az irodalom legnagyobb ereje abban rejlik, hogy képes hidat verni különböző világok, kultúrák és emberi sorsok közé. Jeanine Cummins alkotása segít abban, hogy a szalagcímek mögé lássunk, és megértsük a határok felé igyekvők lelki mozgatórugóit.

A könyv kölcsönözhető a Buzás Andor Művelődési Ház és Könyvtárban!