A Buzás Andor Művelődési Ház és Könyvtár egyik fontos küldetése, hogy közkinccsé tegye a településünkhöz kötődő egyetemisták és szakemberek Kővágószőlős témájú diplomamunkáit, szakdolgozatait.

Hisszük, hogy azok a tehetséges szakemberek, akik elkötelezettek szűkebb hazánk iránt, és hisznek abban, hogy a legapróbb ötlet vagy munka is a közösség javát szolgálhatja, folyamatosan azon fáradoznak majd, hogy környezetünket élhetőbbé és komfortosabbá tegyék. Minden közös gondolkodás egy újabb lépés a fejlődés és a közösség összekovácsolódása felé.

Ismerjük meg ezt a kővágószőlősi kötődésű, inspiráló elképzelést!

Fontos megjegyzés: A bemutatott munka egy egyetemi diplomamunka, amely egy ifjú építész koncepcionális elképzeléseit és jövőképét tartalmazza. A bejegyzésben szereplő tervek nem képezik hivatalos beruházás részét, és nem tartalmaznak költségvetést vagy megvalósítási ütemtervet.

Építészeti terv – diplomamunka – Hódosi Ágnes

„Diplomamunkám témája a Kővágószőlősi Uránérc Bányászati Múzeum átépítése és bővítése. A múzeum célja, hogy korszerű építészeti eszközökkel és kiállítóterekkel egy élménygazdag látogatóközpontot teremtsen, amely bemutatja a település bányászati múltját, a bányászat és az atomenergia jelenkori szerepét. A múzeum egyszerre kíván az oktatás, a szórakozás és a közösség színtere lenni.

Magyarországon egyedül Kővágószőlősőn található uránérc bányászati múzeum. A kiállítás a falu korábbi általános iskolájának épületében kapott helyet, a falu régi központjában, a templomtól nem messze. Az épület eredeti funkcióját tekintve csendőrlaktanya volt, mely vélhetőleg az 1820-as években épült. Majd több átépítésen és bővítésen esett át az 50-es, 60-as években. Az iskola megszűnése után a 90-es években az épület elhanyagolttá vált, rövidebb ideig ifjúsági szállásként üzemelt, majd egy sportegyesület és a múzeum vette használatba.
Jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy a bányászati örökséget korszerű, interaktív formában mutassa be. A kiállítási terek aránytalanok és zsúfoltak, rosszul megvilágítottak. A közlekedési rendszer nem támogatja az élményszerű bejárást, az épület energetikai és esztétikai szempontból is elavult.

Egy ilyen jelentős történelmi örökség bemutatása és megőrzése nem történhet méltatlan körülmények között. A jelenlegi állapot nem tükrözi sem a bányászat jelentőségét, sem a helyi közösség számára betöltött szerepét. A diplomamunkám egyik célja ezért egy olyan új épület létrehozása, amely funkcionálisan, építészetileg is képviseli ezt a bányászati örökséget. Kővágószőlős életében a bányászat több volt, mint ipari tevékenység. A bányák meghatározták a település mindennapjait. Generációk dolgoztak a föld alatt, családok megélhetése függött a kitermeléstől. A településen ma is minden hétköznap megszólal a bányászhimnusz dallama a templomból, amely emlékeztet a múltra és azokra, akik a bányában dolgoztak vagy ott vesztették életüket. Ez a gesztus jól mutatja, hogy a bányászat emléke ma is élő része a falunak.

A múzeum fejlesztése során a másik célom a település turisztikai népszerűsítése. Az interaktív kiállítások, a különleges bányaterek és az urán bemutatása olyan élményt kínálnak, amely országos szinten is egyedülálló lehet.

A projekt számomra személyes indíttatású is. Családom egy része itt él és nagypapám is a bányában dolgozott. A tervezés során ezért különösen fontos szempont volt számomra, hogy az épület ne egy egyszerű kiállítóhely legyen, hanem tisztelettel emlékezzen meg az egykori bányászokról.”