Nem obszcénkodni szeretnék, ez a három szó, három könyvet takar, az északi életérzésről – ráadásul mindhárom kölcsönözhető a könyvtárban!

Mert mi történik, ha összeeresztünk egy halom puha takarót, a szent és sérthetetlen délutáni kávézást és a „pont jó” életfilozófiáját? Megkapjuk a skandináv boldogság receptjét, amitől még a legborúsabb hétfő is péntek délutánnak érződik.

Olvasókörünk legutóbb Fredrik Backman: Az ember, akit Ovenak hívnak (szintén kölcsönözhető a könyvtárban) című művéről beszélgettünk és szóba került az a svéd életmód, és a „lagom” kifejezés. Ez annyira érdekesnek tűnt, hogy a könyvtár állományában rábukkantam három úgynevezett „északi életmód, északi tudatosság, nordic életérzés” könyvre. Ezeket mutatom be röviden.

Személyes érzéseim az életmódkönyvekkel kapcsolatban mindig picit szkeptikusak.  Ha a 2,2 millió éves globális könyvmegjelenésből indulunk ki, és feltételezzük, hogy az életmód + önfejlesztés + egészség témák a nonfiction piacon belül kb. 15–20%-ot tesznek ki, akkor: Évente nagyjából 300–450 ezer életmód jellegű könyv jelenhet meg világszerte. Ezeket a számokat tekintveiszonyúan sok, sokféle életmód tanács, életmódváltás, egészséges életstílus, önfejlesztés és hasonló megfoghatatlan irány létezik.

Ennek ellenére a piac ezeket a könyveket, legalábbis nagy részét eltartja. Nyilván nem mindenkinek és nem minden könyv alkalmas arra, hogy bárki is meg tudja változtatni az életét egycsapásra, viszont pl. az irodalomterápia is foglalkozik, ha nem is részletesen ezekkel a könyvekkel.

Tanulhatunk-e belőlük? Igen és nem. Igen, mert az olvasás alkalmas az asszociációra. Tehát ha elolvasunk egy életmód tanácsadás könyvet azokban vannak gondolatok és ha más gondolatait lefordítjuk a saját nyelvünkre, életünkre, akkor kapunk egy saját mintáinkra vonatkoztatott összetett „képletet”, amit alkalomadtán használhatunk.

Persze ez nem ilyen egyszerű, pl. az életmódváltás, vagy egy terápiás folyamat, hosszú-hosszú és nem kevés munkával és segítséggel járó folyamat. Viszont kedvet kapni a hasonló könyvek is segítenek.

Talán pont ezért érdemes külön figyelni azokra, amelyek valódi mintákat adnak, nem csak ígéreteket.

Nézzük a könyveket: Három különböző ajtó ugyanabba a házba: a kiegyensúlyozott, emberléptékű élethez.

Anna Brones: Lagom – A boldogság svéd titka

A „lagom” szó jelentése: nem túl sok, nem túl kevés – éppen elég.
Ez a könyv nem csupán életmódtanácsokat ad, hanem megmutatja, hogyan épül be a mértékletesség a svéd mindennapokba: a munkához való hozzáállásba, a lakberendezésbe, a közösségi életbe, sőt még az étkezésbe is.
Olvasás közben az embernek az az érzése támad, hogy a svéd társadalom kollektíven megtanulta azt, amit mi még csak keresünk: hogyan lehet jól élni anélkül, hogy túlhajszolnánk magunkat.

Mit nyújt a lagom a szerző szerint?

• környezettudatosabbá válhatsz
• egészségesebb egyensúlyt tarthatsz munka és szabadidő között
• megszabadulhatsz az otthonodat ellepő felesleges holmiktól
• tudatosabb fogyasztóvá válhatsz
• szeretetteljesebb emberi kapcsolatokat építhetsz
• élvezheted a svéd táplálkozás előnyeit
• megtanulhatod az önellátó gazdálkodás fortélyait
• több időt tölthetsz a természetben sporttal, kirándulással…

Egyszóval boldogabb és kiegyensúlyozottabb életet élhetsz!

Louisa Thomsen Brits: Hygge – Harmónia dán módra

Mi a hygge? „A pillanat megélése – az itt és most öröme – az együttlét és az otthonosság élménye.”

Ha a lagom a mérték, akkor a hygge a melegség, otthonosság és bensőségesség művészete.
Louisa Thomsen Brits szemgyönyörködtető és léleksimogató, szépséges kis könyve ennek a titokzatos szónak a jelentését fejti fel. Mi a hygge? A pillanat, az itt és most megélése, az együttlét öröme, az összetartozás élménye. A melegség, a biztonság, a védettség, a meghittség, a kötődés érzése. Jóllét, beteljesültség, megelégedettség. A puszta létezés öröme.

Csupa olyan érzés és élmény, amelyeket ismerhetünk, mert ott rejlik mindennapi életünk ritmusában, napi rutinjainkban, szokásainkban, apró szertartásainkban. Csak éppen tudatosítanunk kell őket magunkban, hogy teljességgel megélhessük és kiteljesíthessük valamennyit.

Ezért persze tenni kell, mindenekelőtt figyelni önmagunkra, egymásra, környezetünkre. Hogy megteremthessük a vágyott harmóniát, összhangba kerüljünk önmagunkkal és a világgal. A világgal, amelynek minden szegletét-részletét be- és kitöltheti a hygge. Amely ott van, ott lehet az építészetben, a lakberendezésben, a kertépítésben, az öltözködésben, a divatban, a gasztronómiában, az ünneplés ceremóniájában.

A hygge nem különleges alkalom – hanem figyelem a hétköznapokban.

.

Lynda Balslev: A fika kicsiny könyve

A fika a svédek szent rituáléja: egy kávészünet, ami valójában tudatos megállás.

Ez a kis könyv egyszerre receptgyűjtemény, kultúrtörténet és életfilozófia.
Megmutatja, hogy a fika nem csupán nassolás, hanem egy tudatos megállás a napban – egy pillanat, amikor megengedjük magunknak, hogy levegőt vegyünk, beszélgessünk, vagy csak csendben legyünk.
A kötet különösen jó inspiráció lehet azoknak, akik szeretnék a hétköznapjaikba beépíteni a lassabb, figyelmesebb ritmust.

Miért érdemes kézbe venni őket?

• Mert három különböző nézőpontból mutatják meg ugyanazt: hogyan lehet egyszerűbben, nyugodtabban, emberibben élni.
• Mert az olvasókörben már elindult egy izgalmas beszélgetés a skandináv életérzésről, és ezek a könyvek remek alapot adnak a folytatáshoz.
• Mert a könyvtárban mindhárom kötet kölcsönözhető, így bárki belekóstolhat ebbe a világba.
• Mert a hygge, a lagom és a fika nem egzotikus divatszavak – hanem olyan gyakorlatok, amelyeket mi is beépíthetünk a saját életünkbe.

Kinek ajánlom?

• az olvasókörnek, mert talán más szemmel nézünk vagy gondolkodunk a későbbiekben a könyvekről
• a könyvtárlátogatóknak, hiszen egyszerűen olvasható és gyorsan befogadható gondolatokat közölnek
• akiket érdekel a „nordic életérzés”.
• Neked, nekünk, nekik, mindenkinek, aki szeretne egy picit lassítani…