„Ahol a Jakab-hegy a háttér, a közösség pedig az előtér…”
A község környéke Kr. e. 1100 óta lakott, a hegytetőn a kora vaskori nép temetkezési helye ismert régészeti lelőhely. Egymást váltották itt a kelták, rómaiak, és a népvándorlás korának népei, melyeknek jól védhető központja volt a Jakab hegyen található avar kori földvár.
A korai magyar középkortól a falu a Szent Istváni alapítású pécsi püspökséghez tartozott, aminek köszönhető a románkori műemlék templom és a hegytetőn található, ma már csak restaurált romjaiban látható Pálos kolostor építése.
A település fölé emelkedő közel 600 m-es geológiailag is különleges, markáns Jakab-hegy 1978-tól védett.
Kővágószőlősről megközelíthető érdekes természeti képződmények közé tartozik a Zsongorkő-kilátó ahonnan káprázatos panoráma jutalmazza a túrázó kitartását és a Remete barlang, melynek természetes üregét később szerény igényű remeték tágították tovább. Jó időben látható az országhatáron túl a Szlavóniai hegyek körvonalai, előtérben a Dráva síkság több településével.
Természet
A település a Mecsek egyik legértékesebb természeti környezetében fekszik. A Jakab-hegyet felépítő permi vörös homokkő különleges sziklaalakzatokat formált: a híres Babás-szerköveket és a Zsongor-követ.
A község egyik szembetűnő jellegzetessége a helyben kitermelt vörös homokkő építészetben elnyert nagy szerepe. A temető több évszázados síremlékei, de a napjainkban felújított épületek, kerítések is jórészt ebből készültek.
A szubmediterrán klímának köszönhetően ritka növényfajok élnek itt, többek között a fekete kökörcsin, a kapcsos korpafű és a sárga kövirózsa.
A falu belső részén álló Sarlós Boldogasszony plébániatemplom legkorábbi része, a torony a XIII. században épülhetett.
Az épületet 1512-ben átépítették, ekkor készült az az évszámos felirattal ellátott déli kapuja, amelyet sajnos ma már csak egy 1721-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből ismerünk, kövei mára elvesztek. Ez a forrás emlékezik meg a toronyaljból nyíló nagyobb kapuról, a torony nyugati oldalának külső falképeiről és kősisakjáról, a keskeny famennyezetes hajóról és a boltozatos, gótikus szentélyről is.
Berendezése a 18. század utolsó évtizedeiben készült el copf stílusban. Főoltárképét a bécsi Karl Bachmann festette. A szószék és a gyóntatószék a pécsi székesegyház Corpus Christi-kápolnájának berendezési tárgyai közül került ide, 1780 után. A jobb oldali mellékoltár fából faragott feszülete a II. József által feloszlatott Jakab-hegyi remeteházból került át a hagyomány szerint. 1784-ben a lebontott régi közelében felépült az új késő barokk stílusú plébániaház is. A 10 regiszteres orgona a pécsi Angster cég gyártmánya, 1941-ből.
Római villa
A villa romjait először 1867-ben fedezték fel. Közelében került elő 1912-ben a „Kővágószőlősi Vénusz” egy kis római bronzszobor. Főépületét és temetőkápolnáját 1975–1983 között tárták fel, majd 1986–87-ben a romokat konzerválták és a sírkápolna fölé védőépületet emeltek.
A villát a 2. század második felében építették, majd a 260 körül bekövetkezett roxolán dúlás után helyreállították. A téglalap alakú villaépület bejárati homlokzatát portikusz díszítette. Ebből nyílott a keleti oldalon a villa fürdője. Az épület belső perystiliumos udvarából nyíltak a lakóhelyiségek.
Tulajdonosai a 4. század közepén építtették fel festett sírkamrával ellátott kápolnáját, amely Sopianae temetőjében feltárt ókeresztény sírkápolnák típusát követte. Az épület végső pusztulását a 4. század végén tűzvész okozta.
Bányászat
Az 1950-es évektől kezdve Kővágószőlős az uránércbányászat egyik központja lett. kővágószőlősi uránbányászat 1957- ben indult a Mecsekben. A termelés a 80-as évek végén hanyatlott, majd gazdaságtalanság miatt 1996-ban végleg bezárt. Ma a településen az egykori bányászatra emlékező kiállítás látható, a területen pedig rekultivált meddőhányók találhatók.
Jelenleg: A bánya bezárása után a terület környezetvédelmi rekultiváción esett át. A faluban működik az Uránbányászati Kiállítás, amely bemutatja a bányászati eszközöket és dokumentumokat, valamint egy bányajáratot is imitál.
Időszak: 1957-től 1996-ig tartott a kitermelés.
Művelés: Mélyműveléssel (több száz méter mélyen) és kezdetben osztályozással termelték ki az uránércet.
Horgászat
Baranya megye egyik rejtett horgászparadicsoma a Kővágószőlős határában elterülő Horgásztó. A természetközeli, nyugodt környezet és a gondosan kezelt vízterület kiváló választás mindazok számára, akik elkerülnék a túlzsúfolt tavakat, mégis tartalmas horgászélményre vágynak.
A rendezett part, a barátságos üzemeltető és a jól telepített halállomány miatt a tó hamar a környékbeli horgászok kedvencévé vált.
A tóparton fedett árnyékolók, padok és jól karbantartott horgászhelyek állnak rendelkezésre. A vízpart mellett földút vezet, így az autóval történő megközelítés egyszerű. Kipakolás után a parkolót kell használni, amely jelenleg díjmentes.