A Könyvtárosok Világnapját két nagy szervezet, az American Library Association (Amerikai Könyvtárak Szövetsége – ALA), és az International Federation of Library Associations and Institutions (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége – IFLA) kezdeményezte.
A könyvtárosok világnapja a világ könyvtárainak és a bennük tevékenykedő könyvtárosok fontosságára, történelmi és társadalmi szerepére hívja fel a figyelmet. Ilyenkor is hangsúlyozzuk, mennyire fontos a modern világban a klasszikus könyvolvasás, hová tart a könyvtárak technikai fejlődése és a tudásbázis gyarapítása
Célja: felhívja a figyelmet a könyvtárak és a könyvtárosok által nyújtott értékekre.
Hamvas Béla a könyvtárosról:
„A könyvtáros pedig az az ember, akinek a könyv olyan táplálék, szenvedély, sors, szerelem, gyönyör, mámor, kaland és végzet, mint tengerésznek a tenger, a parasztnak a föld, a kertésznek a növény. A tudós a könyvet csak anyagnak veszi: megnézi, olvassa, idézi és félreteszi; a költőnek a könyv csak mű: teremti és elfelejti; a tanítónak csak eszköz: merít belőle és továbbadja; a közönséges embernek csak iparcikk: olvassa és élvezi. Senki nem nyúl úgy a könyvhöz, mint a könyvtáros, oly csendesen és lassan, ahogy az ember csak örök dolgokhoz nyúl: tengerhez, asszonyhoz, földhöz.”
Néhány híres könyvtáros, akiről nem is gondoltuk volna, hogy könyvtárosok voltak:
Laura Bush: A korábbi first lady könyvtárosként végzett, és George W. Bush hivatali ideje alatt előszeretettel gyűjtött pénzt különféle könyvtáraknak.
J. Edgar Hoover: Az FBI-t 1935-ben megalapító, majd egészen 1972-es haláláig vezető Hoover a tízes évek végén könyvtárosként dolgozott a Kongresszusi Könyvtárban, hogy ki tudja fizetni az egyetemi tandíját.
Mao Ce Tung: A fiatal Maót a pekingi egyetem alkalmazta segédkönyvtárosként.
Mohamedtami Khatami: Irán ötödik elnöke a Nemzeti Könyvtárat és Levéltárat is vezette.
Hazánk ismert emberei között akadnak szép számmal, akik könyvtárban dolgoztak:
Keresztury Dezső a berlini magyar egyetem könyvárának, majd a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának, később az Országos Széchényi Könyvtárnak volt munkatársa.
Íróink, költőink közül többen több könyvtárban is dolgoztak, így Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Rakovszky Zsuzsa.
Antall József: diplomája megszerzése után először az Országos Levéltárban dolgozott, majd később középiskolai tanárnak állt, de politikai okokból fegyelmivel eltávolították. Így a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltárban helyezkedett el, végigjárta a ranglétrát tudományos munkatárstól az igazgatóig.
Bibó István: A magyar politikatudomány egyik legkiemelkedőbb alakjának már az édesapja is könyvtáros volt (a szegedi egyetemi könyvtár igazgatója). Bibótól 1951-ben elvették egyetemi tanári katedráját, és az ELTE Egyetemi Könyvtár tudományos főmunkatársa lett. 1956-os után bebörtönözték, és 1963-as szabadulása után a KSH könyvtárában kapott „kegyelemállást” a rendszertől, ahol nyugdíjazásáig maradt.
Hamvas Béla: 1928 és 1948 között a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, hogy fenn tudja tartani magát.
Sólyom László, a Magyar Köztársaság volt elnöke 5 évig az Országgyűlési Könyvtárban képzett könyvtárosként dolgozott.
Földes László, Hobó a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa volt. Rajongói azonban nemcsak olvasták a verseket a könyvárból, hanem szerették a köteteket maguknál tartani…
Karafiáth Orsolya a Ludwig Múzeum könyvtárát gondozta és szervezte irodalmi programjait.
